"A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát."
Az utóbbi időben több iskola, óvoda, hagyományőrző népdalkör fórumán találkoztam szembe ezzel a mondattal.
Nagyon igaz.
Mindegyik általam látott helyen releváns lehet: gyermekekkel foglalkozva nem árt erre nap, mint nap emlékezni, hiszen minden gyermek (és pedagógus) mögött ott van az egész családja, családi rendszere, melynek elfogadása, tisztelete nélkül lehetetlen tanítani-tanulni; a jelen, a jövő pedig mi másból építkezne, mi másra épülhetne, mint az alapokra, a gyökerekre?!
A láthatatlan, ám annál inkább ható, jelen lévő gyökerek felfedezésével, megismerésével, elfogadásával foglalkozunk a családállító foglalkozásokon, legyen szó bármilyen élethelyzetről, kérdésről, témáról (egészségről, vagy annak hiányáról, nemiségünk megéléséről, mindennapjaink menedzseléséről, általános életérzésünkről, visszatérő szituációkról, gyermekünk/tanítványunk magatartásáról...)
A gyökerek energiája megélhető, megtapasztalható és rengeteg erőt ad! Éljetek vele,
s ha érdekel benneteket, próbáljátok ki, ismerjétek meg Bert Hellinger módszerét nálam! :-)
lilla.linkes@gmail.com
„Az emlékezet – ha kérdésekkel gyötörjük – olyan, mint egy hagyma; szeretné, ha sorra lefejtenénk a rétegeit, hogy feltárhasson mindent, ami benne áll: néha egyértelműen, gyakran rejtjelezve.” „… ahogy a hagyma rétegről rétegre zsugorodik, ott van mégis, beleírva az újabb és újabb héjakba: hol csupa nagybetűvel, hol mellékmondatként vagy lábjegyzetként, hol olvashatóan, hol csak fáradságosan –ha ugyan egyáltalán – megfejthető hieroglifákkal.” (Günter Grass: Hagymahántás)