(Részletek Tiiu Bolzmann, az Argentin Hellinger Intézet igazgatójának „A tangó, mint a férfi és a nő közti rendek egy példája” című írásából.
A TÁNC EGY PÁRBESZÉD
A tangó több mint egy tánc!
A tangó a férfi és nő életének élő megjelenítése.
A mozdulat, a mozgás dialógus, melyben a férfi elindít egy impulzust, kifejez valamit a testén keresztül, s ezzel felfed valamit magából, megmutat valamit abból, ami csak rá jellemző, ami az érzéseit, férfiúi misztériumát jellemzi.
A nő azzal fejez ki valamit, ahogy fogadja ezt az impulzust, s ő is felfed valamit magából, érzéseiből, titkos női mivoltából.
„A férfi nem éli meg magát teljesnek a nő előtt, s mivel férfiként hiányzik neki a női minőség, a nőhöz vonzódik.
A nő tökéletlennek éli meg magát a férfit tekintve és a férfi minőséget keresve a férfihoz vonzódik.
A tény, hogy mindkettőnek hiányzik a másik, kölcsönös vonzást eredményez, ami nagy energialöketet jelent számukra.” (Gunthard Weber: Felicidad dual 119.o)
A férfinak tanulmányoznia kell a nőt és annak mozdulatait, hogy hová helyezi a testsúlyát, hogyan és milyen mozdulatokkal irányítható…
Nem viheti ugyanis balra, ha ő épp arra az oldalára támaszkodik, s nem viheti őt előre, ha a súlypontja elöl van.
Mindkettejüknek biztosnak kell lenniük abban, hogy megértik a kibocsátott jelzéseket.
Így szőhetik egyik mozdulatot a másikba.
Amennyiben a nő nem érti a jelzést, a férfinak újat kell adnia, s a nőnek abszolút szabadsága van abban, hogy válaszol-e arra vagy nem. Ha nem akar felelni rá, nem teszi.
A férfi ezt elfogadja, hisz nem kötelezheti semmire, ahogy a nő sem őt.
Ha a férfi annak ellenére szeretné a nőt előrevinni, hogy figyelembe venné őt, vagy ha a nő ellenáll, mindketten megszakítják a mozgás folyamatát, annak áramlását, s megindul egy hatalmi harc.
Amit mindketten tehetnek az, hogy meghódítják, elbűvölik a másik felet.
A férfi a nőt, hogy kövesse, s a nő a férfit, hogy az szolgálja őt.
Tehát a férfi ad egy jelzést, a nő reagál erre, s válaszában ő is közvetít egy jelet, amire majd a férfi felel.
Így történik ez a mindennapi életben is.
Amikor a másikat hallgatom, akkor is egy párbeszéd indul, mert ha nem teszek így, nem is tudok a másikkal kapcsolatba kerülni, mondhatok bármilyen hosszan bármit.
Ha nincs odafigyelés, egyikünk sem tud fejlődni, hiszen az egyik fél mindig csak a saját mondandójára reagál…
Sok párkapcsolatban előfordul, hogy a pár egyik tagja olyat tesz, amivel megsebzi a másikat, mire ő szükségét érzi a kiegyenlítésnek, annak, hogy valamilyen módon bosszút álljon.
Visszaad hát valami rosszat a párjának…, de ez tévútra visz.
Van egy nagyon egyszerű szabály, mely képes megszakítani a kialakult ördögi kört:
épp úgy, ahogy a jóságot és kedvességet, a rosszat is vissza lehet adni, ám ebből mindig egy kicsit kevesebbet, mint amennyit kaptunk, s így a szeretet újra teret nyerhet!
A férfi tesz egy hosszú lépést, de a nő mégsem botlik meg, mert a férfi egyetlen jelzésre visszatér a mozdulat eredeti sodrásában.
A nő egy apró megállást arra használ, hogy megfényesítse cipőjét a férfi nadrágjában.
(Ez a „paradas”.)
Máskor a férfi az egyik irányba vezetve a nőt, hirtelen lefékez. A nő szabad lába, amelyik a következő lépésre lendül, egy nyolcast ír le a levegőbe. („boleo”)
A férfi a lábát a nő combjához érinti, de mivel ebben a táncban a férfiúi lábnak semmi keresnivalója nincs ott, e merészségért, a korlátok áthágásáért a nő elégtételt vesz, s adandó alkalommal megpróbálja őt lábon rúgni. Persze anélkül, hogy valóban hozzáérne, hiszen igazából nem akarja eltalálni.
A férfi így csak a női láb lendületének hevességét érzi, mely a levegőbe rúg. („ganchos”)
A pár tagjai ekként adnak vissza a rosszból egy kicsit kevesebbet, s ennek következtében a jó dolgok adása-elfogadása újra megindulhat.
A férfi férfiasságát nyújtja a nőnek, a nő nőiségét adja cserébe. E két energia találkozásakor egyesül a férfi és női princípium, s ez generálja a mozgást: az életet… és a tangót.
„A férfi és nő között akkor lehet sikeres egy kapcsolat, ha a nő követi a férfit.
Ez azt jelenti, hogy követi a családjába, lakóhelyére, a köreibe, nyelvi közegébe, kultúrájába, és hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek is kövessék őt. (…)
Ám itt is van egy kiegyenlítés, egy egyensúly, mely a férfi és nő közti szeretet rendjéhez tartozik: a férfinak a nőt kell szolgálnia!” (i.m: 123.o)
Ám hogy ez hogy jelenik meg a tánc nyelvén, azt meghagyom az olvasó fantáziájának, hogy egy argentin tangót táncoló párt nézve fejthesse meg!
