2010. november 17., szerda

állítási lehetőség



Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen.
Mi és az Isten.
Lépünk, azután csönd. Ő következik.
Lép. Végre!
Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk. Hallgat. - Miért nem siet?
Sakk! - mondja. Újra próbálkozunk. Nem adjuk föl. Már senki nincs körülöttünk.
Sakk! - hangzik hangtalan. Nem! - csattan bensőnk. Futnánk, de nincs hová. A tábláról lelépni nem lehet. Nincs több lépés, érezzük: matt.
Ezt már nem mondja.
Győzött.
S ekkor felismerjük, hogy ő nem ellenség. Úgy győzött, hogy vesztesek ne legyünk. Társunk volt, míg "szemben" ült velünk. Ellenünk játszott értünk.
Istennel sakkozom én is. Társnak tekint, szabadnak teremtett. Játszunk. Ő meg én.
Figyelem. - Szeme se rebben, mikor feketére lépek.
Bábuim közben egyre fogynak. Fogy az erőm, fogy az életem.
Nem győzni akar. Szeretni.
Játszom tovább.
Míg ő az "ellenfelem", csak győzhetek.
Lépek. Lép.
Sakkjáték az életünk.
                                  (Mácz István)


Micsoda nap volt, s milyen hatalmas energiák voltak jelen!!!!   :-)

2010. november 14., vasárnap

Gondolatok...

Gondolatok egy Newsweek cikk kapcsán
(Forrás: Newsweek International, November 8, 2010.)

Sins of the Grandfathers.
What happens in Vegas could affect your offspring.
How early-life experiences could cause permanent changes in sperm and eggs.



Michael Skinner: „We just published a paper last month confirming epigenetic changes in sperm which are carried forward transgenerationally.
This confirms that these changes can become permanently programmed.”

Azaz lényegében: a spermában (és petesejtben) végbemenő epigenetikus változások transzgenerációs szinten is megjelennek; s ez megerősíti azt (a feltételezést), hogy a változások maradandóan programozottak, átörökítettek lesznek.

Dr. Skinner, a Washington State University sejtbiológusa, állatkísérleteire és tapasztalataira hivatkozva nem kevesebbet állít, mint hogy, a nagyszülők, sőt dédszülők élettapasztalatai olyan változásokat okoztak petesejtjeikben és spermiumaikban, melyeket továbbadtak gyermekeiknek, unokáiknak, dédunokáiknak…
Ez a transzgenerációs epigenetikus öröklés.
Skinner állításának elképesztő része az, hogy eme módosult átörökítés nem a biológusok által eddig tanított formában megy végbe. Ahelyett ugyanis, hogy a DNS szekvenciák változnának, valami sokkal finomabb dolog történik: az élettapasztalatok hatnak a DNS-t kontrolláló, ( be-/ki-) kapcsoló szerkezetekre (nanorészecskékre,  atom-klaszterekre).

Sok és sokféle patkánykísérletre utalnak a cikkben, pl. az apaállatok magas zsírtartalmú diétája oly módon hatott a spermiumukra, hogy a lányaik(!) is betegek lettek: csökkent az inzulin rezisztenciájuk. (Csökkent inzulinhatás - több inzulin - éhségérzet, elhízás - még rosszabb inzulinhatás - tovább fokozódó inzulin érzékenység…); ám nem szorítkoznak kizárólag ártalmas hatások ismertetésére.
Amikor pl. egy 15 napos nőstény egeret két hétre ingergazdag környezetbe tettek, ahol ugrándozhatott, játszhatott, az pozitívan hatott agyi működésére, főként a memória-funkcióira.
Ezt önmagában persze nem újdonság, de a Journal of Neuroscience egyik tavalyi számában leírták, hogy ez az idegrendszeri hatás az ilyen serkentő környezetben (akár csak két hétig) élt egér utódainál is megjelenik, noha őket sosem helyezték hasonló közegbe!
Ez embereknél is megfigyelhető jelenség.

Kicsit meredeknek tűnik, de mint a cikkben is írják: „mintha őseink szellemei a génjeinkre vadásznának”. (Hogy megjelenhessenek, jelezhessenek valamit, talán helyet kapjanak…)
Utalnak svédországi, 2006-os, több generációról készült orvosi feljegyzéseket is elemző vizsgálatokra: ha az apa 11 éves kora előtt kezdett dohányozni, fiainak átlagosan nagyobb testtömeg-indexe lett, mint a felnőtt korukban dohányzó apák gyermekeinek.
Vagy ha az apa 8 és 12 éves kora között alultáplált volt, fiának a fiai nagyobb valószínűséggel haltak meg fiatalon. Amennyiben ez nőnél fordult elő, fiának a lányával történt hasonló eset.
Egy másik tanulmány leírja, hogy ha egy férfi túl sokat evett gyermekkorában, fiának gyermekeinél 4-szer nagyobb valószínűséggel jelentek meg diabéteszes és kardiovaszkuláris megbetegedések.

Ezen vizsgálati eredmények java az egészség-betegség témakörével kapcsolatos, de mélyebb szinten talán nem csak... Életmóddal, és/vagy olyan korai tapasztalatokkal függenek össze, melyek érdekes módon az utódok leszármazottaiban is megjelennek, gondot okoznak, noha ők nem is úgy élnek…
Erről szól tulajdonképpen Hellinger dupla eltolódás törvénye.
Oké, tehát elmondhatjuk, hogy hála a modern biológiai kutatásoknak, talán lesz (lehet) némi tudományos magyarázata annak, hogy a családfelállításokon megjelenő transzgenerációs témák hogyan járják be útjukat, ám nem adnak felvilágosítást a még mélyebben lévő okokról.

Persze a „mindent tudó mező” hasonló biokémiai kimutatása, feltérképezése, amennyiben ez egyáltalán lehetséges, s szükséges (szerintem nem:-), még várat magára;
nem is beszélve arról, hogy ha elfogadjuk, hogy sima ügy az élmények (hatásainak) genetikus átörökítése, hogy lehet az, hogy az állítások során a képviselők érzik, tudják mindazt, amit a kliens sok esetben csak tudattalanul, sejt szinten birtokol.

Egy biztos: a „mező” hatalma és ereje egyedülálló élményt nyújt, s mindenképpen tiszteletet érdemel!